?

Log in

 
 
16 January 2015 @ 12:42 am
Ez egy Good Omens fic  
Nem emlékszem, hogy felraktam volna rendesen is, nem csak kommentben, még ezer éve kért valami ilyen plottal Eniel, de most lusta vagyok visszakeresni.

A Teremtést követő időkben - bár kicsit nehézkes volt ilyesmiről beszélni úgy, hogy Idő még nem létezett, az angyalok elég lelkesek voltak. Crowley (akit a történet ezen pontján még egészen máshogy hívtak) általában egy olyan házibuliként írta le ezt az állapotot, amikor már minden résztvevő nagyon részeg, de még senki nem lett rosszul, szól a zene, és az elfogyasztott tequila jótékony szépséggel ruház fel mindenkit.
Azirafael erre persze nem mondott semmit, csak a szemét forgatta, és a válasza tartalmazta, a Teremtés Öröme, és a béke, vakító fehérség kifejezéseket, és Crowley csak az utóbbival tudott egyetérteni. Jól emlékezett, hogy Lucifer, aki elsőként kelt önálló létezésre a Mindenségből, meglehetősen szarkasztikus oldalpillantásokkal méregette az újabb és újabb angyalokat, akik bekönnyesedett szemű rajongólányokként duruzsolták körbe az Urat.
Akire még emlékezett, bár ezt igazából soha, de tényleg soha nem vallotta volna be, az egy szőke, túl magasra nőtt, kicsit görbe angyal volt, aki folyton a kezét tördelte, de mindeközben szakadatlanul boldognak tűnt. Nyilván, az éteri létezésben a test mint olyan, nem létezett, de Crowley gondolatait földi létezése erősen átformálta, és így öltöttek alakot az angyali energiaentitások is.
Tulajdonképpen tényleg jó volt, abban az értelemben jó, hogy tudod, ez nem fog sokáig tartani, de igyekszel kiélvezni, miközben megpróbálod elengedni a füled mellett Lucifer pampogását arról, hogy mégiscsak az angyalok voltak itt előbb, és mi olyan nagy szám ezen a két emberen?
Nyilván, az volt a baj, hogy rossz társaságba keveredett – na, ez is egy olyan mondat volt, amire Azirafael soha nem mondott semmit, viszont a szokásos tudálékos hümmögés is elmaradt.

- Szerintem lehet, eleve így tervezte. Kétpólusú világ, örök egyensúly. Közepén az emberek.
Sötét éjszaka volt, és Azirafael kicsit összerezzent, mire Crowley végigsimította a mellkasán nyugvó szőke fejet.
- Ha nem sújtott le a haragja az Antikrisztusos machinációnk, meg az…. khm, azt követő néhány dolog miatt, szerintem ezt a szentségtörő gondolatot is elnézi nekünk az Öreg.
Azirafael hallgatott, és Crowley nem forszírozta tovább a metafizikai kérdések feszegetését.

Aztán eszébe jutott az Első Nap. Tiszta fény, Isten végtelen jelenléte, amit szeretetnek érzett, és azt, hogy ő most már egy önálló tudat, de még sincs egyedül.
Crowley tudta, hogy bármit is mond, bármit is gondol, összességében akkor, ott, abban a pillanatban boldog volt.
Azirafael meztelen hátára simította a tenyerét, és tudta, Azirafael nem csak a Szerelem, de egy darabka Kegyelem is a számára.
 
 
 
kinslayerskinslayers on January 16th, 2015 03:43 pm (UTC)
Zsemlezsemle on January 18th, 2015 12:16 am (UTC)
Ah, láttam, köszi, még mindig sajnálom amúgy, hogy csak hangjáték készült belőle és nem rendes sorozat. :(
eniel1eniel1 on January 17th, 2015 06:07 pm (UTC)
Awwww. Hát most én is egy bekönnyesedett szemű rajongólány vagyok!!! ^^
Zsemlezsemle on January 18th, 2015 12:16 am (UTC)
:*
Örülök, hogy tetszett!
a_chrisa_chris on January 18th, 2015 12:13 pm (UTC)
Hú, ez nagyon jó volt :)
Zsemlezsemle on January 19th, 2015 02:12 pm (UTC)
Fúúúú, örülök, hogy tetszett :3